Miután az autópálya új lehajtóját átadják, minden M1-esen megyei pályamatricával közlekedő autósnak meg kell vennie a Fejér megyei pályamatricát, ha Komárom-Esztergom megyét elhagyva Pest megye fele tart vagy vissza.

2019. júliusában a G7.hu portál jelentetett meg egy cikket: 2 milliárdos autópályalehajtót kap Mészáros Lőrinc ásványvizének palackozóüzeme Szárligetnél.A cikk kiemeli: a beruházásról még a 2018-as településfejlesztési koncepcióban sem volt szó. Nem is csoda: hiszen a közelben másik két felhajtó is van, így tulajdonképpen csak a Győr felé közlekedő szárligetieknek segítség (de a többség Pest felé közlekedik). A portál a következőt írja arról, mi értelme a lehajtónak: „A jelek szerint semmi más, mint az, hogy itt van a környékbeli mágnás, Mészáros Lőrinc – elsősorban állami cégek által vásárolt – ásványvizét gyártó Vivienvíznek a palackozóüzeme.”

Amiről nem szól a cikk: ez a lehajtó Fejér megye területén van. És mivel eddig Fejér megyében Bicskénél volt csak lehajtó az M1-esről, a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyéből Budapestre autózóknak nem kellett Fejér megyére megyei autópályamatricát vásárolniuk. Eddig.

A jelenlegi szabály ugyanis a következő (forrás: nemzetiutdij.hu): Az adott megye gyorsforgalmi úthálózatát az ennek használatára jogosító e-matricával a következő megyében található első csomópontig  lehet jogszerűen használni. A szabály szerint ha a megyében maximum egy csomópont van, akkor nem kell matricát vásárolni.

Úgyhogy eddig a Komárom-Esztergom megyéből Budapestre járóknak elég volt két megyei matrica, nekik ezentúl három kell. 10.000 forint helyett 15.000 forint éves kiadás.

2018-ban D1-es kategóriában 1,76 millió megyei matricát adtak el 8,8 milliárd forint értékben. A megyei matricát használók kb. 8%-a rendelkezett Komárom-Esztergom megyei matricával.  Mivel ebben a megyében csak az M1-es fizetős, amit általában Pest megye felé használnak, számolhatunk azzal, egy részük meg kell, hogy vegye majd a Fejér megyei matricát. Ha az autósok fele nem csak megyén belül használja a matricát, hanem Pest megye felé is, akkor 70 ezren vásárolnak matricát, 350 millió forint értékben, és így 6 év alatt az autósok kifizetik az államnak Mészáros Lőrinc lehajtóját. (Vagy megváltoztatják a szabályokat?)

A kép forrása: G7.hu

Aki ma Komáromban koreaiakat lát, az hallucinál. Legalábbis ezt lehet leszűrni dr. Molnár Attila Komáromi TV-nek adott interjújából.

Szerinte olyan rémhírek terjengenek, hogy többezer koreai érkezik a városba – „Csacsiság”, mondja erre, hiszen itt szinte csak komáromiak fognak dolgozni. Ez tipikus fideszes csúsztatás: nem jön többezer vendégmunkás, itt komáromiak lesznek – amiről nem beszél: mi a helyzet most, mi a jelenlegi aggodalmak oka, akkor miért is épül munkásszálló.

Nem mondja el, hogy most is vannak itt koreaiak, hogy vajon a gyár építéséig maradnak-e (ami a valószínűbb, hiszen nem az fog itt dolgozni, aki építi a gyárat), nem próbálja meg elmondani, hogy lehet békésen együtt élni a koreaiakkal, hogy itt vannak, és nem okoznak semmi gondot (valahogy ez nem fér össze a kormány politikájával, aminek soha nem mondana ellent, vagy saját magával, aki a kétezres években kínaiak ellen hergelte a várost). De nem beszél arról sem, miért és kiknek épül munkásszálló, és legfőképp arról, hány embernek.

Mivel százezres nagyságrendben mentek el fiatalok az országból, a gazdaságnak szüksége van vendégmunkásokra. De nem mindegy, hogy pár száz új lakosa lesz hirtelen a városnak, vagy többezer. Gondoljon bele mindenki, mit jelent, ha hirtelen húsz százalékkal több ember használja a város infrastruktúráját. Nem láttuk azt a stratégiát, hogy erre készült volna a város az elmúlt 9 évben.

Molnár Attila mindössze annyit mond: itt szinte csak komáromiak fognak dolgozni. Tehát aki azt látja, hogy munkásszálló épül – az hallucinál, aki koreaiakat lát vásárlás közben vagy a városban sétálva – az is hallucinál.

Az Ipari Park újra munkalehetőségeket biztosít, de nem biztos, hogy akkora méretűre kell duzzasztani, hogy a húszezer fős város és a környékbeli munkaerő ne legyen elegendő. A külföldi munkaerő érkezése nem jelentene problémát, amennyiben lenne érvényes koncepció a város jövőjére nézve.

A 2000-es évek elején a Nokia ezer lakásos lakóparkot tervezett építeni a városban, hogy legyen elég munkaerő gyáraiban. Akkor még kevéssé volt fejlett a győri és a tatabányai ipari park, a közeli munkalehetőség idecsábította volna az ország többi részéről a munkanélküli, dolgozni akaró családokat. Hogy miért nem így történt? Az akkori fideszes ellenzék úgy látta, hogy rövid távú politikai haszonszerzésért szembe megy a város érdekeivel: „háromezer kínainak építik a lakóparkot” – szóltak a rémhírek, és annyira sokan elhitték ezt a hazugságot (miért építettek volna lakóparkot kínai munkásoknak, nekik munkásszállót építettek volna, ha jöttek volna), hogy 2010-re a gyűlöletkampányból megerősödött dr. Molnár Attilát polgármesterré választották. A beruházás pedig nem valósult meg – pedig ha most itt lenne az a 1000 lakás és a háromezer lakos, nem lennénk gondban.

Visszatérve a koncepció kérdéséhez: ezres nagyságrendben jöhetnek ukránok és koreaiak Komáromba, hogy támogassák a fideszes városvezetés tervét egy gigaméretű ipari park létrehozásában, miközben figyelmen kívül hagyják, mit jelent ez a közel húszezres város lakóinak mindennapi életében. Üdvös, hogy újra fellendülőben az Európai Unió gazdasága, ami miatt a Komáromi Ipari Parkba is visszatért az élet. Örülünk annak, hogy új cégek jelennek meg. Az egyik ilyen új cég nagyméretű terveihez a város tovább növeli az Ipari Park méretét. Ám a munkaerőnek lakhatás, kiépített infrastruktúra kell. És úgy tűnik, a városvezetés abszolút nem rendelkezik koncepcióval, csak sodródik az árral (azt teszi, amit az Orbán-kormány mond, ami éppen jó Mészáros vagy Tiborcz érdekeinek) – észre kell vennünk, hogy erre a város még, vagy így, konkrét megoldások nélkül nem áll készen. Nem kérdezte senki a város lakóit: ezt akarják?

Hiányzik ma az országból több mint félmillió munkavállaló, akik az Orbán-kormány elől menekültek nyugatra. Óriási propagandával mutatnak be egy-egy hazatértőt, de minden próbálkozásuk csődöt mondott. Nem csoda, hiszen azt látjuk itthon, hogy a lojalitás nagyobb érdem, mint a tudás, a szakértelem. Nem akkor jutsz előre, ha ügyes vagy, képzett vagy, hanem akkor, ha kiszolgálod a hatalmat. Csak meg kell nézni, hogyan szavaztak a londoni magyarok. Őket ez a kormány lecserélte „jólszavazókra”.

Úgyhogy amit látunk, az az, hogy munkásszállót terveznek mindenhova. Amikor a városközpontban lévő áruház kért magának területet további parkolókra, híre ment, hogy oda is munkásszálló épül. Nincs megfelelő tájékoztatás. Sőt: nincs tájékoztatás. A fideszes városvezetés szerint „majd ezek a cégek olyan béreket fognak adni, hogy a Tatabányára, Győrbe járó munkás inkább ide jön dolgozni”.

Igen, az újonnan érkező vállalatok által kínált jövedelem magasabb, ami versenyhelyzetre kényszeríti a már itt lévőket, és valóban, alternatívát kínál a távolabbi munkahelyhez képest. Ennek a többletjövedelemnek ára van:

• A magyar munkaerő nehezen tud a városban letelepedni, mivel a városban csillagászati magasságokban vannak az eladó ingatlanok árai (egy év alatt 200.000 Ft/m2-ről 300.000 Ft/m2 körüli összegre növekedtek). Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években szinte alig épültek új lakások.
• Annak, akinek nincs pénze vásárolni, lassan 150.000 forintot kell fizetnie lakbérként egy 50 m2-es panelért. (Miközben Bayer Zsolt ennek töredékéért bérel a budai várban ingatlant.)
• Az alapján, hogy a negyedik koreai étterem nyílik Komáromban, nem az tűnik ki, hogy bíznak abban, lesz elég munkaerő helyben.
• A magyar kormány megemelte az ukrán munkavállalók számát, és a megyében is egyre több helyen velük oldják meg a munkaerőhiányt.

Azonban a már Komáromban élők életében is hoz változást a közeljövő. Félreértés ne essék: aki több ingatlannal is rendelkezik, és bérbe adja egy vagy több házát/lakását, nagyon jól jár. De mi a helyzet a többiekkel? Mi a helyzet a ma albérletben élő vagy albérletet kereső komáromi lakosokkal? Mivé lesz így a város? Megkérdezte bárki a lakókat, hogy szükséges-e az ipari park olyan mértékű bővítése, amelyet csak betelepített, külföldi munkásokkal lehet megoldani? Intézkedett már bárki, hogy a siralmas egészségügyi ellátás ne romoljon tovább, ha hirtelen több ezer új biztosított jelenik meg (főleg miután a komáromi kórházat „kinyírta” Orbán)? Felmérte már bárki, hogy mit jelent a városnak, hogy egy akkumulátorgyár épül a szélén?

A 2010-ben „Párbeszéd” címmel írt programmal megválasztott polgármester nem folytat párbeszédet. A korábbi három, munkaidő után tartott közmeghallgatást egy kora délutáni időpontban megszervezett városházai meghallgatásra csökkentette. Mikor az ipari park bővítéséről kellett lakossági fórumot tartani, volt, hogy azt karácsony és újév közé hirdette meg.

Komárom többet érdemel.

2017-ben Október 6-tal gyűlt meg a készítők baja, most a matekkal. A 6. évad 29. adásában (26:40-től kezdve) a következő kérdést tették fel: Mennyi az átlaga 3,4 és 5 összegének?

A két játékos valahogyan bemondta a jó választ: 12. Amin aztán a celeb szereplők és a műsorvezető is mosolygott, hogy megint valami, amit nem tudnak a lányok.

Mert elsőre sokan rávágnák, hogy a helyes válasz a 4. De nézzük meg a kérdést: a kérdés az összeg átlaga. Az összeg egy szám, egy szám átlaga pedig önmaga.

A kérdést így gondolták: Mennyi az átlaga 3-nak, 4-nek és 5-nek?

Csak nem ezt a kérdést tették fel.

Sok magyarnak fontos, hogy az Európai Unió tagjai legyünk.

Sok magyar érzi igazságtalannak, hogy szavazhatnak a határon túli magyarok, magyar nyugdíjat kapnak ukránok.

Sok magyar undorodik a korrupciótól, tapasztalja szomorúan Orbán köreinek gazdagodását.

Sok magyar látja reménytelennek, hogy normálisan ellássák a kórházban.

Sok magyar fél attól, hogy gyermeke elhagyja majd az országot, azért is, mert itthon nem kap megfelelő oktatást.

Sok magyar tudja, nem lesz elég a nyugdíja.

Viszont: ennél sokkal több magyart mindez nem érdekli, ha arról van szó, hogy másnap migráns hordák hada lepi el az országot, és erőszakolja meg az asszonyokat, veri meg az embereket, bűnözi végig a Kárpát-medencét.

És amit Maslow motivációs piramisa bemutat, igaznak bizonyult 2018. április 8-án Magyarországon. Amíg egy alacsonyabb szintű szükségletem nincs kielégítve, addig az érdekel, nem pedig egy magasabb szintű szükséglet. Hiába tüntetett velünk valaki a kórházakért, ha mindenhol azt hallotta, hogy Magyarország megszűnik a migránsok miatt már a választás másnapján, ha nem Orbán nyer – leszavaz a Fideszre. Hogy 10 év múlva nincsen nyugdíjam? Hogy szétlopják az országot, ami miatt 5 év múlva bedől a gazdaság? Mindez nem érdekes, ha másnap már nem is élünk…

Amíg az ellenzék túllépett a Biztonsági szükségleteken (hiszen EU és NATO tagok vagyunk, az élet minőségével kellene foglalkozni, nem riogatni), addig a Fidesz nem. És nyertek.

Nem vagyok akkora szakértője a Maslow piramisnak, megpróbáltam a kulcstémákat a megfelelő sorhoz állítani, lehet vele vitatkozni, de azzal nem, hogy a migráns téma hatott a témák közül „leglentebbre”.

Hogyan lehet ezellen védekezni?

Kósa Lajos már bejelentette: a migráns téma marad. Tudatosítani kellene, hogy nincs veszély vagy…

• ugyanannak a szükségleti szintnek bemutatni más veszélyeit: bárkit elvihet egy fekete autó, aki rosszat szól a Fideszre, és a családja nem fogja többet látni
• lemenni a legalsó szintre, és még primitívebb üzeneteket gyártani, például: betiltja a Fidesz a csak örömszerzésre szolgáló szexet, mert aki nem gyereket akar csinálni, az ne szeretkezzen. Lehetne a jelszó: Szabad szexet!

Beleborzongok, mi vár még erre az országra "hála" Orbánnak.

Sokszor nézem elhűlve az Észbontókat a Viasat 3-on. Olyan, az általános műveltségre vonatkozó kérdésekre nem tudják a választ, amire szinte mindenki azt mondja: „Ilyen nincs” Hogy egyet kiemeljek: „A hány évből áll az évezred” kérdésre az egy évet felelték. A csapatoknak azt kell kitalálniuk, tudják-e a helyes választ az „Észbontók” vagy sem. Viszont múlt hét pénteken (November 17-én) furcsa dolog játszódott le: az Észbontók tudták a jó választ, amit viszont a műsor nem fogadott el.

Az adás ismétlés volt, és a hogyvolt.blog.hu-n is leírták, csak éppen a hibát nem.

„Miért nemzeti ünnep október 6-a?” – teszik fel a kérdést az „észbontó” lányoknak. Akik nem tudják, mi volt október 6-án, október 23-a rémlik nekik, Petőfivel… Majd bemondják: Nem is nemzeti ünnep október 6-a, mert október 23-a a nemzeti ünnep.

Öröm a stúdióban, mert arra tippeltek, hogy nem fogják tudni, és ki is jön a válasz: Október 6-a az aradi vértanúk nemzeti emléknapja.

És itt a bökkenő: ugyanis tényleg nem nemzeti ünnep október 6-a, „csak” nemzeti emléknap. A lányoknak igazuk volt (mindegy, milyen levezetéssel), mégis a műsorkészítők pontatlansága miatt úgy nézett ki a műsorban, mégsem. Szóval „észbontó” itt a műsor hivatalos válasza volt.

Egy átlagos feladat

Több megközelítése lehet annak, hogy azok, akik soha nem éltek Magyarországon és kettős állampolgárok, ne szavazhassanak a magyar országgyűlési választáson. A legnépszerűbb érvelés, hogy nem viselik szavazati joguk következményét.

Egy másik aspektust említenék: Minden ember egyenlő. Minden ember ugyanannyira szólhat bele a politikába, a világ dolgaiba, mint bármely más ember társa – erről szól az egyenlő és általános választójog. Ezzel megy szembe, ha bárki két országban is szavazhat.

A mai magyar országgyűlési választáson pártot és egyéni jelöltet választunk, ebből áll össze a szavazatunk, azaz egy „egységnyi” szavazat. Minden ország a saját rendszere alapján dönt arról, hogy mi nála az „egység”. Lehet, hogy mindössze egy helyre kell húzni az ikszet, tisztán listás rendszernél, lehet, hogy akár öt jelöltre is szavazhatok – de ez mind kiad egy „egységnyi” szavazatot.

És ehhez képest jön pluszba a kettős állampolgárok szavazata. Nem csak a határon túli magyaroké, hanem minden kettős állampolgáré. Nem csak a magyar választásán, hanem minden olyan országban, amelyik engedélyezi a kettős állampolgárságot és az ahhoz kapcsolódó szavazati jogot.

A kettős állampolgároknak ugyanis (ha a Magyarországra átszavazókat vesszük figyelembe) kb. 1,3 „egységnyi” szavazata van. Tehát 30%-kal többel szól bele a világ történéseibe, mint mások. Leszavaz egy egységnyit például Ausztriában, és lead egy kb. 30%-nyi szavazatnak megfelelő szavazatot a magyar pártlistára.

És innentől kezdve már nincs egyenlőség, vannak, akik egyenlőbbek az egyenlőknél – akkor is, ha ezt nem maguk akarták így, hanem a nacionalista politika tette őket azzá.

Politikai döntést hozott a fideszes többség, mikor nem engedte, hogy a kedvenc Majki Népfőiskolai Társaság mellett a komáromi Élettér Egyesület is eredményesen pályázhasson

Október 26-án rendkívüli testületi ülést tartott a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés. A nyilvános rész egyetlen napirendi pontja a Civil Információs Centrum pályázathoz adható megyei hozzájárulás kérdése volt.

Két pályázó volt: a Majki Népfőiskolai Társaság és az Élettér Egyesület. A komáromi székhelyű Élettér Egyesület vezetése a két komáromi illetőségű képviselőt, Turi Bálint fideszes alpolgármestert és engem keresett meg azzal, hogy támogassuk indulásukat.

Mikor megérkeztem a közgyűlésre, örömmel láttam, hogy tárgyalni fogunk az Élettérről is. Egyenesen megnyugodtam, mikor láttam az előterjesztő javaslatát: támogassuk ezt a pályázót is. Az előterjesztő Popovics György, a megyei közgyűlés fideszes elnöke volt. És jött a hideg zuhany: egyetlen megyei fideszes képviselő sem szavazta meg a támogatást!

A fideszes komáromi alpolgármester Turi Bálint sem.

És az előterjesztésben a pályázó támogatását javasló fideszes megyei elnök Popovics György sem.

Miért kellett azzal foglalkoznia egy településnek, hogy egyetlen óvodáját átadja az egyháznak? Mert az Orbán-kormány által kreált rendszer erre kényszerít szinte minden önkormányzatot. A szomódiak azonban ellenálltak: kétharmaddal szavazták le az ötletet.

2010-től jelentősen csökkent a helyi önkormányzatok mozgástere. Egyre több feladatot vont el az állam, és még inkább megnyirbálta a településeknek járó forrásokat. Így járt Szomód is. Ha a községben szeretnének önerőből valamit megvalósítani, amire nincsen pályázat (ma már lassan egy wc-felújítást is pályázni kell…), akkor az ma már nem megy könnyen – akkor „trükközni” kell.

A baj az, ha a „trükközésnek” a helyiek esnek áldozatul. Mint most, mikor a Százszorszép Óvodát akarják átadni a Református Egyháznak. A megoldás matematikája egyszerű: az Orbán-kormány által adott normatíva nem elég, az önkormányzat évente 6-8 millió forinttal pótolja ki az óvoda működését. Viszont ezt a többletet a Református Egyház (mint minden más egyház) megkapja az államtól. Ugyanis egy egyházi intézménybe járó gyermek másfélszer annyit ér a kormánynak, mint az államiba járó. Nincs ez így jól – minden gyermek egyenlő kellene, hogy legyen.

A határon túli magyarság megmaradásának záloga, hogy a határon túl is megmarad a magyar kultúra. Nem véletlenül háborodik fel mindenki, amikor az ukrán nyelvtörvényről hall. Megszűnő kisebbségi nyelvű oktatás, a nem ukrán színházi előadás kötelező feliratozása – olyan lépések, amik a többségi nemzet dominanciáját hirdetik, a szó nacionalista értelmében vett nemzetállamot akarják építeni (hogy tényleg ez van-e benne, kérdéses)

A kisebbséget sokféleképp el lehet nyomni – nem kell ahhoz törvény. De a kisebbség fennmaradását is sokféleképp lehet támogatni. Az összes környező országban.

Nem, nem a románokat vagy a szlovákokat gyalázó facebook kommentekre gondolok. És nem gondolom, hogy stadiont is magyar adóforintokból kell építeni a határon túl (hacsak nem a magyar kultúra része a különleges magyar stadion – de ez viccnek is rossz).

Támogatni a határon túli magyar kultúra fennmaradását kell!

Közpénz, kiemelt beruházás, megnövekedett költségek… Ismerős kifejezések, ugye? Általában ezek kísérik az Orbán-kormány működését, és ilyenkor kivitelezőként képbe kerül Mészáros Lőrinc valamelyik cége is.

Így van ez most is: osztálykirándulások kedvenc helyszíne, a Szalajka-völgy esik Orbánék mohóságának áldozatául. 6.500 férőhelyes lovasstadiont építenek oda.

Mit jelent nekem Szent István öröksége? Merjünk újítani, hogy az ország a legjobb irányba fejlődjön. Sokaknak, és úgy látom, a jelenlegi hatalomnak is inkább azt jelenti: a történelmi Magyarország dicső múltjának megváltoztatás nélküli megőrzését – a hatalom megőrzése érdekében.

Szent István (és leginkább apja, Géza fejedelem) meglátta, hogy a magyarság fennmaradása érdekében szakítani kell az addigi berendezkedéssel. A pogány magyarságra bizalmatlanul tekintettek az európai uralkodók – joggal a 955-ig tartó kalandozások miatt. Ha a változatlan, törzsszövetségen alapuló ország maradunk, biztosan kiűznek minket. Nem volt más választás: európaivá kellett tenni az országot.

Júliusban Kocson jártam a Kocsitoló fesztiválon. A fesztivál aprópóját adja a „magyar ingó szekér, hintáló szekér”, később „könnyű szekér”, azaz kocsi.

Miközben néztem, hogy a résztvevők a 380 kg súlyú kocsit a település szélétől annak központjáig futva tolják, a szekérre adott frappáns eredetmegjelölés elterjedésén kezdtem gondolkodni. Milyen illusztris társaságba keveredett Kocs, és a kocsi, azzal, hogy minden emberi szállításra alkalmas járművet így hívunk a mai napig?

Lehet, hogy még egyedül vagy – mert nem akarsz mással lenni.

Lehet, hogy éppen egyedül vagy – mert aki melletted lehetne, éppen máshol van.

Lehet, hogy már egyedül vagy – mert aki melletted lehetne, már nem lehet veled.

Tatán, az Angolkertben sétáltunk a hétvégén. Egyszemélyes, a padokkal teljesen azonos stílusú „székekre” lettünk figyelmesek a Cseke-tavat körbesétálva. Egy padon nincs meg a nyugalom, ha egyedül vagy (leülnek melléd vagy kinéznek). Ezért gondoltak azokra, akik egyedül szeretnék ebben az idilli környezetben eltölteni az idejüket.

Apró, figyelmes gesztus – ilyenből kell sok.

„Sohasem csaltam. Most sem akarok”- mondja, mikor elkeseredetten kezdi el történetét.

Nyugdíj helyett (hála Orbánéknak) járadékot kap. Van különbség: a nyugdíj adómentes, a járadék nem az – 15%-os csökkenés a büntetés azért, mert a rendőri pályát választotta. És egy „járadékos” lehetősége a munkaerőpiacon is szűkebb egy nyugdíjasénál.

Kicsit savanyú, de a mienk… Jó, valószínűleg nincs akkora sikere a nőknél és nincsenek olyan szónoki képességei. És ő, ellentétben Barneyval, közpénzből gazdagodik, de sok mindenben hasonlóságot mutat az Így Jártam Anyátokkal főszereplőjével.

1. Mindkettőjük eszméletlenül sokat keres, valami olyan tevékenységgel, amit nem igazán látunk, de úgy néz ki, nem jár komoly erőfeszítéssel

Barneyról a 9. évadig nem derül ki, pontosan mi a munkája. Csak azt látjuk, sokat keres és igazából nem csinál semmit, mindig mindenre van ideje. Aztán kiderül: Barney feladata aláírni, minden a vállalat vezetése által fontos, de jogilag nem teljesen legális dokumentumot a Góliát Banknál, amit a KÉRLEK szóval kell palástolnia. A kérlek valójában betűszó (PLEASE - Provide Legal Exculpation And Sign Everything, ami magyarul: jogi felmentés adása aláírással).

Lőrinc feladata, hogy minél több mindent szerezzen meg, írjon alá. Ezáltal, ha később úgy alakul, vigye el a balhét. Miközben sokak szerint ezt valaki más érdekében teszi.

Amíg Mészáros Lőrinc vagy Habony Árpád valamelyik érdekeltsége nem kap milliárdos megbízást adóforintjainkból, az NB1 helyett be kell érnünk a Premier League-hez kapcsolódó fantasy játékkal.

Chelsea drukkerként és az angol bajnokság rajongójaként örömteli lesz a most péntek, augsztus 11-e: Arsenal-Leicester meccsel indul a bajnokság. Úgyhogy eddigre kész is kell lenni a saját csapatommal, amit a fantasy.premierleague.com oldalon állíthatok össze. Több, mint három millióan már megtették ezt. Egy verzióm már nekem is készen van, de lehet, hogy a rajtig még módosítok rajta:

Szeretünk panaszkodni, valahogy ez bennünk van. Pedig észre kell venni a jó dolgokat is, azt is, ha valami jól működik.  A MÁV-ra szokás panaszkodni, van ennek oka is. Egy olyan rendszert működtet, ami sok okból hibásodhat meg, és fontos, hogyan kezelik ezeket a hibákat.

Viszont most egy gyors és korrekt hibakezelésről számolnék be. Hétfő reggel vettem meg havi vonatbérletem a Déli pályaudvarban. Megvettem, de az automata nem adta ki… Hívtam a MÁV Direktet, de közben megnéztem, a bankkártyás vásárlás megtörténtéről nem kaptam SMS-t. Így abban maradtunk a hölggyel, újra telefonálok, ha látom, az összeget levonták.

Jó, ha már előre tudjuk... A kormánypárti média már a megnyitótól azt harsogja: ez a legjobb vizes világbajnokság. 

Kívánom, hogy így legyen, de abban is biztosak lehetünk: ha nem így lesz, a belföldi média nagyrészében akkor is így lesz...

(a 24 óra címlapja július 15-én)

Büszke vagyok, mert segíthettem három emberen. Büszke vagyok, mert leküzdöttem egy gyerekkori rossz emléket. Vért adtam.

Mikor kisgyermekként vért vettek tőlünk, mindig egyszerre többen mentünk be a terembe, és egyesével vették a vért. Ahogy néztem, amint másoktól veszik a vért, lettem egyre és egyre falfehérebb. Egyszer-kétszer emiatt úgy elszédültem a vérvétel alatt, hogy le is kellett feküdnöm pihenni (vagy ülöm, ahol csak arra volt lehetőség). Ez a rossz érzés felnőtt koromban is elkísért, mindig azt válaszoltam, hogy „Igen, voltam már rosszul vérvételnél”. Mindig hevesebben ver a szívem, ha bemegyek a laborba.

Most is így volt. A véradás előtti mérésen jóval magasabb vérnyomás és gyorsabb pulzus jelezte: izgulok. Többször fordult meg a fejemben, hogy gond lesz, hiszen most jóval tovább lesz bennem a „Tű”. De nem lett. Nagyon profi segítséget kaptam, gyorsan eltelt az a pár perc. Szédülés nélkül, egészségesen álltam fel. Győztem.

Németországban már lemondott volna. Nálunk is az első, mérkőzés utáni pillanatban erre célzott. Aztán körülnézett...

És meglátta a következmények nélküli országot. Meglátta, hogyan maradnak helyükön olyan emberek, akiknek már régen a színen sem kellene lenniük. Marad a közéletben a feleségverést a kutyájára kenni akaró politikus, az úszó vb költségvetését az egekbe emelő vezetés, a kórházakat leépítő luxusberuházásokra költő kormány, a „ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek” miniszterelnök.

És rájött, hogy miért ne tehetne ő is így. 2018. június 30-ig tart a szerződése, biztos van egy nagy összegű lelépti díj – amit most a szurkolói harag miatt úgyis kifizet neki az MLSZ.

Storckból pár év alatt fideszes mentalitású magyart csinált a rendszer.

Nem értem, hogyan jött ki: „Magyarország erős és büszke európai ország” - pár olyan kérdésből, ami Magyarországot Európától (Brüsszeltől) akarta eltávolítani? Az az 1.7 millió ember, aki kitöltötte, tudta, válaszával ez lesz eredménye? Valószínűleg a „Magyarország szerint Brüsszel bekaphatja” stílusú plakátok jöttek volna, csak akkor már túlfeszítette volna az Orbán-maffia a húrt.

Megnéztem az első huszonhat másodperces videót, ami alátámasztani hivatott ezt az előre nem látható fordulatot. A magyarázat kettős:

• a mennyiség: soha nem látott mennyiségű visszaküldött kérdőív
• a válaszok kormányzatnak megfelelő iránya: nemet mondunk Brüsszelnek

Nézzük:

A mennyiség:

1,7 millió ember jelenti a kormány számára a példátlan nemzeti összefogást.

A szavazópolgárok kevesebb, mint negyede.

Az október 2-i népszavazás résztvevőinek alig több fele.

Mindezt úgy sikerült produkálni, hogy ellenőrizhetetlen, valós személyek töltötték-e ki interneten a kérdőívet (vagy hogy a szemetesbe kidobott íveket valaki nem fiktív névvel küldte vissza).

A válaszok:

Ezek a kérdések egy kisebbségi komplexussal küszködő kormányzat kérdései, akik el akarják hitetni, hogy elértek valamit - és ezt el akarják venni „valakik”.

A 6 kérdésben megjelenik az összes aktuális ellenség: a civil szervezeteken keresztül Soros, a migránsok és Brüsszel. Aki őket elutasítja az erős, büszke és európai? Nem kellett volna kérdezni a nemzeti értékeinkről, a kultúránkról, az oktatásunkról, hogy tényleg állíthassuk ezt?

A megoldás fonáksága:

Véleményem megegyezik Vágó Gáboréval:

A falu bikája nem ordibál a kocsmában, hogy “Én vagyok itt a legerősebb!”. Azért nem, mert tudja, hogy mindenki tudja róla, hogy ő a legerősebb. Az ordibálja csak ezt részegen, aki gyenge, de ő is csak akkor, ha nincs éppen bent a kocsmában a falu bikája. https://falramentaparlament.atlatszo.hu/2017/06/07/csak-a-gyenge-es-kishitu-hirdeti-magarol-hogy-eros-es-buszke/

Ezek a plakátok most nem a szavazóknak szólnak – ezek a plakátok most Brüsszelnek szólnak: ne állítsátok le a pénzcsapot. Kicsit olyan ez, mint mikor magyarul írták ki: Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját. Az sem a magyarul nem tudó „migránsoknak” szólt – hanem a „megvédendőknek”.

Kár, hogy nálunk itt Komáromban egy ilyen plakáttal rögtön a határ után a felvidéki magyaroknak üzentek… Európa is megtanulta már az orbáni mondást: Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek. Ez a plakátkampány is hazugság: gyengülünk és távolodunk.

Országos átlagban 10 ezer lakosra 43 aktív kórházi ágy jut, Komárom-Esztergom megyében ez csak 35. Több mint 200 aktív ágy hiányzik az átlagos szintű ellátáshoz! Az elmaradás minden ellátási formában megvan.

Közel 80 ágy a komáromi Selye János kórház leépítése miatt hiányzik! Nekem még most is hiányzik! Ezért is tüntettünk érte öt éve több százan. Már öt éve – 2012. március 23-án. 85 ezer embernek lett rosszabb az egészségügyi ellátása az Orbán-kormány akaratának behajló, a leépítést „kistérségi mintaprojektnek” beállító fideszes városvezetés miatt. Korábban Zatykó János megmentette a kórházat, dr. Molnár Attilának azonban csak ellenzékben volt fontos a kórház igazi kórházként történő megmaradása.  Elhangzott, hogy lakosonként 4.000 forintból a kórház megmenthető lett volna. A választási programját Párbeszéd címmel megjelentető polgármester, dr. Molnár Attila azonban erről nem kérdezte ki a lakosok véleményét.

A Demokratikus Koalíció sokat foglalkozott a kórház helyzetével. Nem sikerült megmentenünk. Mert kórháznak hívják, de nem felel meg a klasszikus kórház meghatározásának. 2012-ben írtuk (Itt olvashatják a teljes összefoglalót):

„A funkcióváltást követően megszűntetésre kerülnek - a jelenlegi 124 ( jelenleg 109aktív ágy)  ágyból - a szülészet-nőgyógyászat, a gyermekosztály, a sebészet, a belgyógyászat aktív ágyai, helyette lesz egy reumatológiai osztály, ami jelenleg nincs, belgyógyászati rehabilitációs, és krónikus belgyógyászati osztály valamint egynapos sebészet., összesen 20 aktív ággyal. A mai szabályozás szerint kórháznak az az intézmény minősül, ahol min. 80 aktív ágy van.”

Akkor így nyilatkoztam:

A 2012-ben leírtak, elmondottak most is érvényesek:

Miért büntetik Komáromot?

Mit ér egy ember élete? – tette fel a kérdést 2007-ben a Híres Komárom című fideszközeli újság. 2007-ben a város egyként állt ki a kórház megmaradása mellett.

Mit ér a város élete, a térség élete? – tehetjük fel a kérdést most, hiszen úgy versenyezni Ipari Parkos befektetőkért Tatabányával és Győrrel, hogy minden komoly egészségügyi ellátás megszűnik nálunk – szinte reménytelen.

Miért érezzük büntetésnek mindazt, ami történik?

Az országos statisztikát látva ezt még egy kérdéssel egészíthetjük ki: Miért ér kevesebbet egy Komárom-Esztergom megyei egészsége?

Az egész országban katasztrofális az egészségügy helyzete, a megyéből pedig hiányzik egy igazi aktív kórház – térségünk korábbi kórháza!

Mindezért a Demokratikus Koalíció választókerületi szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, aminek célja, hogy az aktív ágyak számának növelésével a Komáromban és környéken élők ellátása nagyobb mértékben helyben valósuljon meg.