Az Ipari Park újra munkalehetőségeket biztosít, de nem biztos, hogy akkora méretűre kell duzzasztani, hogy a húszezer fős város és a környékbeli munkaerő ne legyen elegendő. A külföldi munkaerő érkezése nem jelentene problémát, amennyiben lenne érvényes koncepció a város jövőjére nézve.

A 2000-es évek elején a Nokia ezer lakásos lakóparkot tervezett építeni a városban, hogy legyen elég munkaerő gyáraiban. Akkor még kevéssé volt fejlett a győri és a tatabányai ipari park, a közeli munkalehetőség idecsábította volna az ország többi részéről a munkanélküli, dolgozni akaró családokat. Hogy miért nem így történt? Az akkori fideszes ellenzék úgy látta, hogy rövid távú politikai haszonszerzésért szembe megy a város érdekeivel: „háromezer kínainak építik a lakóparkot” – szóltak a rémhírek, és annyira sokan elhitték ezt a hazugságot (miért építettek volna lakóparkot kínai munkásoknak, nekik munkásszállót építettek volna, ha jöttek volna), hogy 2010-re a gyűlöletkampányból megerősödött dr. Molnár Attilát polgármesterré választották. A beruházás pedig nem valósult meg – pedig ha most itt lenne az a 1000 lakás és a háromezer lakos, nem lennénk gondban.

Visszatérve a koncepció kérdéséhez: ezres nagyságrendben jöhetnek ukránok és koreaiak Komáromba, hogy támogassák a fideszes városvezetés tervét egy gigaméretű ipari park létrehozásában, miközben figyelmen kívül hagyják, mit jelent ez a közel húszezres város lakóinak mindennapi életében. Üdvös, hogy újra fellendülőben az Európai Unió gazdasága, ami miatt a Komáromi Ipari Parkba is visszatért az élet. Örülünk annak, hogy új cégek jelennek meg. Az egyik ilyen új cég nagyméretű terveihez a város tovább növeli az Ipari Park méretét. Ám a munkaerőnek lakhatás, kiépített infrastruktúra kell. És úgy tűnik, a városvezetés abszolút nem rendelkezik koncepcióval, csak sodródik az árral (azt teszi, amit az Orbán-kormány mond, ami éppen jó Mészáros vagy Tiborcz érdekeinek) – észre kell vennünk, hogy erre a város még, vagy így, konkrét megoldások nélkül nem áll készen. Nem kérdezte senki a város lakóit: ezt akarják?

Hiányzik ma az országból több mint félmillió munkavállaló, akik az Orbán-kormány elől menekültek nyugatra. Óriási propagandával mutatnak be egy-egy hazatértőt, de minden próbálkozásuk csődöt mondott. Nem csoda, hiszen azt látjuk itthon, hogy a lojalitás nagyobb érdem, mint a tudás, a szakértelem. Nem akkor jutsz előre, ha ügyes vagy, képzett vagy, hanem akkor, ha kiszolgálod a hatalmat. Csak meg kell nézni, hogyan szavaztak a londoni magyarok. Őket ez a kormány lecserélte „jólszavazókra”.

Úgyhogy amit látunk, az az, hogy munkásszállót terveznek mindenhova. Amikor a városközpontban lévő áruház kért magának területet további parkolókra, híre ment, hogy oda is munkásszálló épül. Nincs megfelelő tájékoztatás. Sőt: nincs tájékoztatás. A fideszes városvezetés szerint „majd ezek a cégek olyan béreket fognak adni, hogy a Tatabányára, Győrbe járó munkás inkább ide jön dolgozni”.

Igen, az újonnan érkező vállalatok által kínált jövedelem magasabb, ami versenyhelyzetre kényszeríti a már itt lévőket, és valóban, alternatívát kínál a távolabbi munkahelyhez képest. Ennek a többletjövedelemnek ára van:

• A magyar munkaerő nehezen tud a városban letelepedni, mivel a városban csillagászati magasságokban vannak az eladó ingatlanok árai (egy év alatt 200.000 Ft/m2-ről 300.000 Ft/m2 körüli összegre növekedtek). Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években szinte alig épültek új lakások.
• Annak, akinek nincs pénze vásárolni, lassan 150.000 forintot kell fizetnie lakbérként egy 50 m2-es panelért. (Miközben Bayer Zsolt ennek töredékéért bérel a budai várban ingatlant.)
• Az alapján, hogy a negyedik koreai étterem nyílik Komáromban, nem az tűnik ki, hogy bíznak abban, lesz elég munkaerő helyben.
• A magyar kormány megemelte az ukrán munkavállalók számát, és a megyében is egyre több helyen velük oldják meg a munkaerőhiányt.

Azonban a már Komáromban élők életében is hoz változást a közeljövő. Félreértés ne essék: aki több ingatlannal is rendelkezik, és bérbe adja egy vagy több házát/lakását, nagyon jól jár. De mi a helyzet a többiekkel? Mi a helyzet a ma albérletben élő vagy albérletet kereső komáromi lakosokkal? Mivé lesz így a város? Megkérdezte bárki a lakókat, hogy szükséges-e az ipari park olyan mértékű bővítése, amelyet csak betelepített, külföldi munkásokkal lehet megoldani? Intézkedett már bárki, hogy a siralmas egészségügyi ellátás ne romoljon tovább, ha hirtelen több ezer új biztosított jelenik meg (főleg miután a komáromi kórházat „kinyírta” Orbán)? Felmérte már bárki, hogy mit jelent a városnak, hogy egy akkumulátorgyár épül a szélén?

A 2010-ben „Párbeszéd” címmel írt programmal megválasztott polgármester nem folytat párbeszédet. A korábbi három, munkaidő után tartott közmeghallgatást egy kora délutáni időpontban megszervezett városházai meghallgatásra csökkentette. Mikor az ipari park bővítéséről kellett lakossági fórumot tartani, volt, hogy azt karácsony és újév közé hirdette meg.

Komárom többet érdemel.